Szórjuk szét FRUTTI helyett.

TRK®  – AZ ALAPMŰ!

17. szám (2009.07.06)

TRK®  - A HASZNOS SEGÍTŐTÁRS

Tisztelt Baráti Kör, Kedves Tóni!

Köszöntünk mindenkit a három hetes F1-es nyári szünet kellős közepének vége alkalmából. Hadd tolmácsoljam egyik kedves olvasónk hozzászólását, aki a teljes TRK® olvasóközönség megnyugtatása érdekében fontosnak tartotta megosztani véleményét az esetleges szakadár autós gyorsasági versenysorozatról (szó szerinti idézet): „F1 megmaradás törvénye: F1 nem vész el csak átalakul! Javaslom a szerkesztő Úrnak eme alaptétel publikálását a következő számban az olvasók megnyugtatása érdekében.”

Nyári kalandok a pú-pútevékkel és alabástrommal – Még több hír Takagiról
 

Csigavér, Sándor! Nem kell azonnal feltekerni a hangerőt. Hozza a pumpát és halkan osonjunk be. A neje nem tud semmiről, bízzon bennem.

Ezekkel a sorokkal kezdte krimibe illő regényét írni Takagi, aki az utóbbi időben annyira unatkozott, hogy miután megpróbálkozott a testszörffel és a víz alatti tollaslabdázással, inkább a száfárik felé vette az irányt. Itt találkozott életében negyedszer a púpos tevével, aki viszont három hétre vendégül látta portáján. Egy gyémánt kitermelő vállalat helyi humán osztályának portáján. Ez a vendégség olyan mély nyomokat hagyott a mesterben, hogy az iszlámról nyomban áttért a görög-keleti, majd röviddel ezután a rómaiak által is igen kedvelt többisten hitre, némi buddhizmussal vegyítve. Nagyjából erre az időre esett, hogy Takagi felesége megszülte a nagy jappán tanító 74. fiúgyermekét. Ez az örömhír olyan volumenű kémiai reakciókat indított el Takadzsi mester szervezetében, hogy nyomban tollat ragadott és a már említett, időközben a gazdasági válság miatt szomjan halt dromedár kikészített bőrére kezdte el fogalmazni a széles társadalmi megújuláson alapuló, esélyegyenlőséget zászlajára tűző, szakmai és tudományos közhelyekkel tarkított mesterművét, melynek utószavából fentebb már idéztünk. A több évszázad ismeretlen történelmét is magába foglaló mű feldolgozza és fel is emészti a kulturális klaszterek könnyűzenei kataklizmáját mindeddig elhallgatni próbáló nemzetközi féltudományos elméleteket.

Ezúton szólítjuk fel a Károlyokat, hogy vegyék figyelembe a mű tanait és fizessék be a klubtagsági díjat.

Visszaemlékezések a néhai időkre

Ehh, ki emlékszik arra már?


Eléjsziáj, a helyszíni riporter nyári beszámolója

Történetünk hőse, Button pilóta, egy nap azt gondolta, hogy mégiscsak meg kellene nyernie ezt a Forma1 versenyt. De mit kellene kitalálni, hogy ez a terve össze is jöjjön? Hisz már egy pár éve itt lassúkodik a nagyok árnyékában. Elment a moziba és akkor azt gondolta, hogy ő is elmegy tanácsot kérni Yoda mestertől. A mindent tudó mester az úgynevezett Vigor bolygóról származott. Anyja félig borsó, félig hernyó volt. Apjáról semmit nem tudunk. Amikor megismerte az erőt tudta, hogy ő lesz a mester. Segített már Tyúk Szkájvókernek is. A Vigor bolygóról csak annyit tudunk, hogy mindenki borsó vagy hernyó volt (kivéve Yodát), és senki sem csinált semmit. A borsó és hernyó keverék a Jedi egyetemen kezdte, akkor még nem hívták Yodának, csak undorító féregnek. Utána egy bizonyos cégnél dolgozott (yodafon), még később ő lett az igazgató. Régebben volt felesége, a falra hányt borsó. Egy lányuk született Yida, sajnos 14 évesen meghalt apja leheletétől. Ilyen nagy erő láttán Yoda fontosnak találta felvenni cége nevét. Halálát láthatjuk a Star wars c. filmben. Azóta kiderült, hogy ezt csak Spielberg rendezte meg, egy szó sem igaz az egészből, mármint a halálából. Amikor megpillantotta Button, akkor épp hatalmas erőfeszítéssel koncentrált arra, hogy ne csináljon semmit. Ezt gyermekkorában szokta meg. Ugyanis az erő, a hihetetlenül nagy erő attól volt a mesternél, hogy az állandó semmittevés alatt, mindig elraktározta azt az erőt, amit nem fejtett ki. Így minél hosszabb ideig nem csinált semmit, annál erősebb lett. Több napi várakozás után, amely alatt Button jobb híján alaposan kialudta magát, elmondta a mesternek problémáját. Yoda először azt mondta neki: Lassú vagy Button, nagyon lassú. Honnan tudod? – kérdezte a Forma1 pilóta. Yoda ekkor azt gondolta: Idejön ez az ember, és nem tudja, hogy én mindent tudok, de hát akkor miért jött ide. Megkérdezte tehát: Miért jöttél ide, ha kételkedsz tudásomban? Ezen a kérdésen nagyon sokáig gondolkodott Button, de Yoda mester türelmesen várta választ. Végül pár nap múlva válaszolt: Tudja a fene! Yoda erre azt mondta neki: Látom, meggondolt vagy és nem heveskedsz feleslegesen, így segítek neked. Mivel te már gyorsabb vezető nem leszel, ezért tehát szerződj le egy csapathoz, amelynek fejlesztőit én majd ellátom a megfelelő tanácsokkal. De vigyázz, mert ha elbízod magad, az erő nem lesz veled! Arról nem beszélve, hogy mások is megkereshetnek – gondolta. De, ha mindenkinek adok tanácsot, akkor ki lesz vajon az első? – elmélkedett a mester és mély álomba merült. Button pedig, csak nyerte a futamokat, nyerte a futamokat mindenki nagy ámulatára. Ám lassú agyával észrevette, hogy néha nem ő nyer, hanem Vettel. Meg is kérdezte tőle: Vettel, te ismered Yoda mestert? Vettel azt válaszolta neki: Nem Button, nem ismerem, hanem én vagyok!


Mekszmózli és Takadzsi, avagy a szunnyadó erők találkozása

Most felidézzük azt a pillanatot, amikoron először találkozott Takadzsi Mekszmózlival. Nem volt akármi. Ilyen meghatározó pillanat nagyon ritkán hasítja ketté az univerzum fátyolosh egységét. Legutóbb a Föld kialakulásakor ébredtek olyan iszonyatos erők, mint amikor Takadzsi először Mekszmózli szemébe nézett. Akár újabb évmilliárdok is eltelhetnek a következő ilyen pillanatig. 1993. március 22-ét írtunk. Hétfő volt. Takdzsi éppen a hátsó kertben molyolt. Éppen egy gyerekkori betegsége kezdett rendetlenkedni. Érezte, hogy akut izületi csúz ütötte fel a fejét valahol a hátsó traktusban. Minden csúszik szét, gondolta először. Mivel tüchtig fiatalember volt, dolgozott tovább. Aztán látta, hogy Kárlá is ott mászik. Ennek a fele sem tréfa, gondolta. Tudniillik Kárlá már akkor nem volt egyenes, mikor mondta, hogy pécsi tévé, nem a pécsi tévé. Aztán mikor Zisgmond belecsúszott a ciszternába, akkor Tora már tudta, hogy nemsokára valakivel találkozni fog, és ez meghatározhatja egész további életét. 17 perc múlva belépett Mekszmózli Takadzsi perifériás látómezejébe. Takadzsi készült a legrosszabbra, ezért egy Grosics-féle pumaugrással egyből a kert végében található 40 éves buxus mögé ugrott. Eközben kiadott egy iszonyatos Tarzan-kiáltást. Erre a kiáltásra tulajdonképpen egy fergeteges pummantás álcázása végett volt szükség, amit az ellenség megtévesztésére engedett a troposzférába. Mekszmózli tulajdonképpen csak azért jött, hogy közölje Takadzsival, hogy felkészültek a magyarok. Tudniillik, Takadzsi éppen egy európai főhadiszállást keresett versenyzői karrierje elindítására. Ilyen jó tippet évek óta nem kapott, így elképedve jött elő a bokor mögül. Jó sokáig méregették így egymást. Eltelt vagy 78 óra, mikor Mekszmózli elkezdett szikráztatni. Ekkor jött rá Takadzsi, hogy Mekszmózli tulajdonképpen az apja. Rájött, hogy minden ellenállás hasztalan. Felismerték az alapösszefüggést: relé nélkül nem lehet rendesen szikráztatni. Abbahagyták egymás méregetését, bementek a házba, és 24 napos kvaterkázás után megegyeztek, hogy ezentúl ők lesznek az F1-es világ urai. Folyt. köv.

Friss!

A minap kaptuk a következő nagyon kecsegtető ajánlatot. Mint nonprofit szervezet, mi most megosztjuk ezt a tisztelt olvasóközönséggel, hogy mindenki részesülhessen a busás haszonnal kecsegtető:

"Kedves Barátom,
Én vagyok Peter Lee, a dél-koreai igazgatója, Hang Seng Bank Ltd., van egy jól jövedelmez? üzleti javaslat dollár 22.5million kölcsönös érdeke, hogy ossza meg neked. További részletek itt az én privát e-mail: (peterleec_1@yahoo.com.hk)
Kind Regards,
Peter Lee"

Interjú Mekszmózlival

- Meksz, hogy is volt az még régebben?
- Úhh, hát erről igazán nem szívesen beszélek. A feleségem éppen akkor költözött tőlem külön, pont a juhok miatt.
- Igen, emlékszünk, de nem erre gondoltunk. Tudja?!
- Persze, hát persze. Végül is, lehet róla szó. Mikor a feleségem nem velem élt, hanem a nagybátyám sofőrének húgával, akkoriban jöttek be az első juhok Ausztráliába. Ez meghatározó élmény volt számomra, a mai napig a hatása alatt vagyok.
- Mesélne erről?
- Hogyne. Még csak az kéne!
- Akkor?
- Kérem, nekem ne jöjjenek azzal, hogy a juhokra púpot operálnak géntechnológiai beavatkozással, hogy jobban bírják a sivatagi körülményeket. Ez olyan fokú beavatkozás, amit keresztény ember nem fogadhat el.
- Ön ugye ott volt akkor?
- Igen, de nem engedtek be az előszobából, így nem láthattam semmit. Csak a beszélgetést hallottam, ami Ekelesz Tóni és a szakszervezeti vezetők között zajlott. Tóni szerette volna a juhokat behozni a Forma Egybe, mert köztudottan növelik a pályabiztonságot, egyúttal a motorok hatékonyságát is, ami – valljuk be – ezekben a válságos időkben kulcsfontosságú kérdés. A szakszervezet viszont a juhok ellen volt, de ez nem is csoda, hiszen ők teljes mértékben a zsákosok lobbija által befolyásoltak.
- Ön szerint van kiút?
- Mindenki tudja, hogy csak egy út van. Hogy ez kiút-e, vagy sem, azt nem tudom. Nem mehetek ennyire mélyre. Nem használok ilyen szavakat. Valamikor baráti viszonyban voltam Ekelesz Tónival, ez még az előtt volt, hogy Tónit elvitték a púposok, s akkoriban sokat beszélgettünk a juhok által diktált pénztőke-kapitalizmusról és annak a személygépjármű-motorsportra gyakorolt szignifikáns hatásáról. Tulajdonképpen a mai napig nem kaptam választ arra, hogy ha egy versenypálya körpálya, hogy a fenébe autóznak át egyik versenyhelyszínről a másikra? Hol hajtanak le? Ha elindulsz egy F-1-es betontorpedóval a rajtvonaltól, körbemész a pályán, beérsz a célba. Tulajdonképpen ugyanott vagy, mint ahonnan kiindultál. Ördögi kör, nem tudom, merre van a kiút.
- Köszönjük.
- Van mit.

Zárószó

Hétvégén Német Nagydíj! Az Úr legyen irgalmas hozzánk!

Hivatalos taglétszám: 23 fő

TRK® - MAGA AZ ÉLET!

TRK®- A LEGENDA FOLYTATÓDIK!


TRK® - Ez mostmár örökre jó lesz egy darabig!